HTML

Rumi, a szemem fénye

Az élet Rumival.

Friss topikok

  • cseppke: Nagyon nagy bátorságról tettél tanubizonyságot! :) Nem is tudtam egyébként, hogy kardod van... ta... (2008.06.16. 19:42) Home made heroes
  • cseppke: Jaj, Molly is olyan játékos, és okos! A Labradorok amúgy is nagyon intelligensek, ezért is választ... (2008.05.27. 21:43) május 27.
  • Rumi és Zsuzsi: Szép a blog, mivel szép a történetünk, és a közös életünk. :) (2008.05.21. 19:58) Történetünk

Linkblog

Archívum

2008.06.15. 22:19 Rumi és Zsuzsi

Home made heroes

Ma délután Rumival megmentettünk egy fiatal lányt.
Épp tanultam, amikor kintről veszekedést hallottam. Kimentem az erkélyre. Egy lány segélykérését, és férfi trágár önkifejezését, és az ablakokban csüngő szomszédok "Talán hívni kéne a rendőrséget." elszólást hallottam.
Minden további gondolkodás nélkül Rumira pórázt tettem, felkaptam a kardom, és lementünk. A fickó rugdosta a földön fekvő lányt. Az ajtó csapódására abbahagyta, én pedig választási lehetőség elé állítottam. "Vagy abbahagyod és eltűnsz, vagy választhatsz, hogy feldaraboljalak, vagy a kutyát eresszem rád..." Először hőbörögni kezdett, aztán Ruminak annyit mondtam, hogy hopp, ami egy sima felugrást jelent, valamint pflugba álltam. Ekkor úgy döntött, hogy inkább fut. Megjegyzem, hogy Rumi legfeljebb halálra nyalogatta volna, a kardom pedig nem darabolásra, hanem szúrásra van kisúlyozva :) De ezt egy nőverő féregnek nem kell tudni...
Odamentem a lányhoz, hozzáértem, és éreztem hogy nagyon vérzik az arca. Ezután jöttek le a "kemény" férfiak. Mondtam hogy hívják a mentőt, és mondják el a sérüléseit. A feje, és az orra betört, a ruhája szét volt szaggatva, és gondolom tele volt zúzódásokkal. A mentősök nagyon gyorsan ideértek, és mikor elmeséltették mi történt, lecseszték a szomszédokat, hogy miért egy vak lánynak kell segíteni egy másik nőn...?
Rumi nagyon rendesen viselkedett. Érezte, hogy neki most háttérbe kell vonulnia, hogy segíteni tudjak, így lefeküdt mögém, és sem a mentő szirénájára, sem a sürgés-forgásra nem kelt fel, csak akkor, amikor kértem.
Miután feljöttem, kijött a feszültség. Lefeküdtem a földre, és hagytam hogy a kis dögök rajtam mászkáljanak, játszanak, szaglásszanak, puszilgassanak, és végül hozzám bújva lefeküdjenek. Utána megetettem őket, és megnyugodtam.
Tamás azt mondta hős vagyok, Ádám szíve szerint végigjárná az illetékes szomszédokat, és orrbavágná őket. Nagyon dühös, hogy senki más nem segített, és büszke rám, hogy én EMBER vagyok.
Elmentünk sétálni egy nagyot, hogy lenyugodjon.
Féltem hogy Rumi idegesen fog viselkedni a nagy zűrzavarban, de nagyon ügyes volt. Imádom hogy hatalmas, és emiatt kicsit félelmetes az idegenek számára, de valójában egy imádni való, hihetetlenül okos plüsskutya :)

1 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://rumi.blog.hu/api/trackback/id/tr8522075

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

cseppke 2008.06.16. 19:42:50

Nagyon nagy bátorságról tettél tanubizonyságot! :)

Nem is tudtam egyébként, hogy kardod van... talán vívsz is?
süti beállítások módosítása